Azonban fontos tudni, hogy egy varroda sem csak abból áll, hogy beszerzel néhány varrógépet, bérelsz egy helyiséget, és elkezdesz dolgozni. Itt is vannak bejelentési, munkavédelmi, tűzvédelmi, gépbiztonsági, villamos biztonsági és adott esetben kereskedelmi kötelezettségek. Ráadásul nem mindegy, hogy ruhagyártó varrodát, javító szabóságot, bérvarrodát vagy saját termékeket értékesítő műhelyt szeretnél indítani.
Első körben nézzük meg egy gyors listában, mire lehet szükséged egy varroda nyitásához:
A „varroda” elég tág fogalom. Lehet, hogy csak ruhajavítással és átalakítással foglalkoznál, például nadrágfelhajtással, cipzárcserével, szűkítéssel. Az is lehet, hogy egy kisebb szabóságot nyitnál, ahol méretre készítesz ruhákat. De az is előfordulhat, hogy bérvarrodaként cégeknek dolgozol, vagy saját márkás termékeket gyártasz és értékesítesz.
Ez azért fontos, mert más kötelezettségek merülhetnek fel egy kis ruhajavító műhelynél, mint egy több gépes, több dolgozós ruhagyártó varrodánál. Ha tényleges ruházati termék gyártása történik, akkor már ipari tevékenységről beszélünk, amely a telephely szerinti jegyző felé bejelentéshez kötött lehet. Az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet több ruházati és textilipari gyártási tevékenységet is a bejelentés-köteles ipari tevékenységek között sorol fel, például az alsóruházat, bőrruházat, egyéb ruházat, kiegészítők, munkaruházat és konfekcionált textiláru gyártását.
Egyszerűen fogalmazva:
nem mindegy, hogy „csak” javítasz, gyártasz, üzletben értékesítesz vagy ezek kombinációját végzed. Ez határozza meg, hogy pontosan milyen bejelentésekre lesz szükséged.
TEÁOR és tevékenységi körök
Varrodánál szóba jöhet például:
A pontos besorolást mindig a tényleges tevékenység alapján kell kiválasztani. Egy méretre készítő szabóság, egy ipari bérvarroda és egy ruhajavító üzlet nem biztos, hogy ugyanabba a tevékenységi logikába esik.
Ha varrodai gyártást végzel, akkor a telephelyedre is figyelni kell. Az ipari tevékenység bejelentését a telep fekvése szerint illetékes települési, Budapesten pedig a kerületi önkormányzat jegyzőjénél kell megtenni. A jegyző azt is vizsgálhatja, hogy az adott helyen a tevékenység végezhető-e a helyi szabályok alapján.
Ha viszont nem csak gyártasz, hanem üzletben értékesítesz is, például saját varrott termékeket, ruhákat, lakástextileket vagy kiegészítőket árulsz, akkor a kereskedelmi tevékenységet is be kell jelenteni.
FONTOS! Működési engedélyre nincs szükséged, de bejelentésre mindenképpen!
Ezért a nyitás előtt érdemes külön tisztázni:
Varrodánál a pénztárgép kérdése nem mindig olyan egyértelmű, mint például egy sörözőnél vagy élelmiszerboltban. Ha magánszemélyeket szolgálsz ki, ruhajavítást vállalsz, készterméket értékesítesz, vagy üzlethelyiséged van, akkor mindenképpen ellenőrizni kell, hogy rád milyen nyugtaadási, számlázási vagy pénztárgépes kötelezettség vonatkozik. A pénztárgépek használatának, szervizelésének és adatszolgáltatásának szabályait a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet tartalmazza.
Itt nem érdemes találgatni. Már a vállalkozás indításakor egyeztess könyvelővel, mert más lehet a helyzet egy kizárólag cégeknek dolgozó bérvarrodánál, egy lakossági ruhajavító üzletnél és egy saját termékeket értékesítő varrodánál.
Ha legalább egy munkavállalód van, akár állandó, akár alkalmi jelleggel, munkavédelmi szempontból már kötelezettségeid lesznek. A munkavédelmi törvény szerint a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben értékelni kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különösen a munkaeszközöket, veszélyes anyagokat, terheléseket és a munkahely kialakítását. A kockázatértékelést mindenképpen erre szakosodott szakemberrel kell elvégeztetni.
Egy varrodában ilyen kockázatok merülhetnek fel:
Ez a dokumentáció nem csak egy „papír a fiókban”. A szakember javaslatokat tesz és segít átgondolni, hogyan dolgozhattok biztonságosan, milyen oktatás kell, milyen gépet hogyan lehet használni, milyen védőeszköz szükséges, és hogyan előzhetők meg a balesetek.
Tudtad?
Egy ipari varrógép is okozhat komoly sérülést, ha hiányzik róla a védőburkolat, rossz a pedál, sérült a kábel, nincs oktatás, vagy a dolgozó nem tudja, mit kell tenni tűtörés, elakadás vagy karbantartás esetén.
Ha munkavállalót foglalkoztatsz, oktatni is kell. Nem elég megmutatni, hol a varrógép és hol a cérna. A dolgozóknak tudniuk kell, hogyan kell biztonságosan használni a gépeket, mit kell tenni vészhelyzetben, hogyan kell kezelni a vegyszereket, milyen testtartásra kell figyelni, és milyen szabályok vonatkoznak a munkaterület rendjére. Erre találták ki a munkavédelmi oktatást, melyet nálunk is online el lehet végezni (a tűzvédelmi oktatással együtt).
Lehet, hogy elsőre nem gondolnád, de egy varrodában is megjelenhetnek vegyi kockázatok. Ilyen lehet például a folttisztító, ragasztó, spray, textilkezelő anyag, fertőtlenítőszer, zsíroldó, vízkőoldó vagy egyes takarítószerek használata. Ha veszélyes anyagokkal vagy veszélyes keverékekkel dolgoztok, akkor kémiai kockázatértékelésre is szükség van. Továbbá, a veszélyes anyagokat le kell jelenteni az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) felé.
A varroda tűzvédelmi szempontból külön figyelmet igényel, mert sok éghető anyag van jelen: textilek, papírszabásminták, kartondobozok, cérnák, csomagolóanyagok, műszálas anyagok. Emellett elektromos gépek, vasalók, hőprések, hosszabbítók és világítótestek is működhetnek a helyiségben.
Szükséged lehet:
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza, amely a tűzvédelmi követelmények és tűzoltó készülékek kapcsán is irányadó.
Egy varrodában sok elektromos berendezés is működik egyszerre. Egy-két háztartási varrógép még nem tűnik nagy terhelésnek, de egy több gépes műhelyben már komolyabb elektromos igény jelentkezhet. Ipari varrógépek, vasalók, hőprések, világítás, hosszabbítók, kompresszorok és egyéb berendezések együtt már túlterhelhetik a hálózatot, ha az nincs megfelelően kialakítva. Ezért szükség van villamos/érintésvédelmi felülvizsgálatra is, melyet szintén csak erre feljogosított szakember végezhet el.
