Az elmúlt napokban sokkoló hír rázta meg az élelmiszerpiacot és a fogyasztókat. Pasztőrözött tehén- és kecskesajtokban mutattak ki Listeria monocytogenes baktériumot, amelyek Magyarországra is eljutottak. A szennyezett sajtokkal összefüggésbe hozott járvány már két ember életét követelte Franciaországban. Emellett legalább 21 megbetegedést is okozott. Az eset újra rámutat arra, hogy az élelmiszer-biztonság nem csupán szabályozás vagy adminisztráció kérdése, hanem emberéletek múlhatnak rajta.

Mi történt pontosan?

Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszere (RASFF) jelezte, hogy az importált sajtokban Listeria-fertőzést mutattak ki. Három különböző érintett termék volt.

A magyar hatóságok azonnal intézkedtek, és a kereskedők bevonták a termékeket a forgalomból. Ugyanakkor sok fogyasztóhoz már eljuthatott a veszélyes áru, ezért kiemelten fontos, hogy aki ilyen terméket vásárolt, semmiképp se fogyassza el. Erről több hírportál is tájékoztatást adott, hogy mely termékeket érintett a visszavonás.

A szennyezés forrását egy közép-franciaországi sajtgyárhoz kötik, ahol több márkanév alatt is forgalomba hozták a veszélyes sajtokat. Belgiumban szintén jelentettek megbetegedést.

Miért ennyire veszélyes a Listeria?

A Listeria monocytogenes egy alattomos baktérium. Sok egészséges ember szervezete tünetmentesen küzdi le, ám a várandós nők, csecsemők, idősek vagy legyengült immunrendszerű emberek esetében halálos kimenetelű liszteriózist okozhat.
Láz, hasmenés és hányinger lehetnek az első tünetek. Súlyosabb esetekben akár agyhártyagyulladáshoz vagy vérmérgezéshez is vezethet a fertőzés. Éppen ezért minden élelmiszeripari szereplőnek kötelessége megelőző intézkedésekkel kizárni a fertőzés lehetőségét.

Hol van a felelősség?

A legtöbben ilyenkor a gyártót hibáztatják – nem alaptalanul. Az élelmiszerbiztonsági szabályok betartása minden élelmiszert előállító üzem alapvető kötelezettsége. Ugyanakkor ez az eset jól példázza, hogy a HACCP rendszer (Hazard Analysis and Critical Control Points) nem egy kipipálandó papírmunka, hanem a gyakorlatban életmentő eszköz.
A HACCP éppen azért jött létre, hogy az ilyen mikrobiológiai kockázatokat azonosítsa, és megakadályozza, hogy veszélyes termékek kerüljenek a fogyasztók asztalára. Ha a veszélyforrást időben feltárják és a kritikus pontokon megfelelő ellenőrzést vezetnek be, ez a tragédia elkerülhető lett volna.

Mit tanulhatunk belőle?

Az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy az élelmiszerlánc minden szereplőjének komolyan kell vennie a felelősségét. Nem elég reagálni, amikor már baj van – a megelőzés az egyetlen valódi megoldás.

• A gyártóknak folyamatosan be kell tartaniuk a HACCP előírásokat.
• A kereskedőknek figyelniük kell, hogy milyen forrásból származó terméket tesznek a polcra.
• A fogyasztóknak pedig érdemes rendszeresen ellenőrizniük a hatósági visszahívásokat, mert sokszor az életük múlhat rajta.

Összefoglalás

Ahogy a fesztiválbiztonságról szóló korábbi cikkünkben is hangsúlyoztuk: a szabályok azért vannak, hogy megvédjék az embereket. Az élelmiszerbiztonság területén a HACCP nem egy kötelező rossz, hanem az a rendszer, amely embereket ment meg a kórházi ágytól vagy akár a haláltól.

Ez az eset is jól mutatja, hogy a biztonság nem lehet félvállról vett kérdés. A HACCP hiányosságai emberéletekbe kerülhetnek – és pont ezért van szükség következetes, szigorú és minden részletre kiterjedő megelőzésre.

Remélem, hasznos volt számodra a „Két haláleset, amit a HACCP megelőzhetett volna” című cikkünk. Amennyiben te is élelmiszerrel foglalkozol, és szükséged van arra, hogy egy szakértő ellenőrizze vagy elkészítse a vállalkozásodra szabott HACCP rendszert, írj nekünk! Sok éves tapasztalattal rendelkezünk.

Ugye te sem akarod, hogy valaki a te hanyagságod miatt legyen beteg?