A tevékenységhez külön engedély NEM szükséges!

A tevékenységhez bejelentés szükséges!

Bejelentéssel gyakorolható gazdasági tevékenység megnevezése: Halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma.

Bejelentést fogadó hatóság megnevezése: Halgazdálkodási hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a halgazdálkodási vízterület medrének fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi halgazdálkodási hatóság) jár el – az alábbi bekezdésben foglalt kivétellel – a megyére kiterjedő illetékességi területen. A Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége területi halgazdálkodási hatóságként a fővárosra és Pest megye területére terjed ki.

A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási vízterületekről – a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából – nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését

Bejelentést előíró jogforrás:

b) a halgazdálkodásra jogosult

ba) természetes személy nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy

bb) cég cégnevét és cégjegyzékszámát, a cégjegyzékben nem szereplő szervezet nevét, székhelyét és nyilvántartási számát

Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás:

c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát

Bejelentéssel gyakorolható gazdasági tevékenység megnevezése: Halkeltető állomás üzemeltetése.

Bejelentést fogadó hatóság megnevezése: A halkeltető állomás üzemeltetetése megkezdésére vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a szolgáltató nevét,

b) a szolgáltató lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölését,

d) a halkeltetési tevékenységet irányító személy szakképesítésének megnevezését

Bejelentést előíró jogforrás:

e) a halkeltető és lárvatartó edények számát és űrméretét, valamint az évente átlagosan kibocsátott lárva tervezett mennyiségét

Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás:

f) a keltetni kívánt halfajok fajtájának megnevezését.

A bejelentéshez mellékelni kell a halkeltetési tevékenységet irányító személy szakképesítését igazoló dokumentumok hiteles másolatát.

A halkeltetési tevékenységet irányító személynek

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy

b) legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakirányú szakképesítéssel, vagy

c) az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett, az a) vagy b) pontban szereplő szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel, továbbá legalább 3 év halkeltetői szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, amelyet az adott halfajta tenyésztőszervezete igazol.

A halkeltetési napló másodpéldányát az adott évi utolsó keléstől számított 30 napon belül a NÉBIH-nek meg kell küldeni. Az állattenyésztés szabályozásához szükséges részletes rendelkezésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott eredetigazolást 3 példányban kell kiállítani, melyből az első példányt az üzemeltető köteles legalább 5 évig megőrizni, a második példányt a 83. §-ban foglalt határidőig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak kell megküldeni, a harmadik példány pedig a haltételt kíséri. Az eredetigazolás megsemmisülése vagy elvesztése esetén az üzemeltető a vevő írásbeli kérelmére és költségére másodlatot ad ki. A másodlaton fel kell tüntetni a „MÁSODLAT” feliratot, valamint a másodlat sorszámát.

Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek:

– haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben országos jelentőségű védett természeti területen,

– halastó vagy tórendszer, ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet.

A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek:

– Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben méretmegkötés feltétel nélkül,

– halastó vagy tórendszer:

a) 30 ha-tól,

b) 5 ha-tól intenzív halastó vagy tórendszer esetében,

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül.

Engedélyező hatóság: A területileg illetékes – környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság engedélye. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel – e bekezdésben foglalt kivétellel – a megyei kormányhivatal jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal ár el. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi környezetvédelmi hatóság) és a természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság), (a továbbiakban együtt: a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 3. melléklet szerinti esetekben jár el.

Engedélyt előíró jogforrás: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet

Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás: https://www.kormanyhivatal.hu/hu

Az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazása.

A TANÁCS 2007. június 11-i 708/2007/EK RENDELET 2. cikk (5) bekezdésében előírt fajok jegyzéke

A. RÉSZ

Általános hatály

Acipenser baeri, lénai tok

A. gueldenstaeti, vágótok

A. nudiventris, simatok

A. ruthenus, kecsege

A. stellatus, sőregtok

A. sturio, közönséges tok

Aristichthys nobilis, pettyes busa

Carassius auratus, aranyhal

Clarias gariepinus, afrikai harcsa

Coregonus peled, peled maréna

Crassostrea gigas, csendes-óceáni osztriga

Ctenopharyngodon idella, amur

Cyprinus carpio, közönséges ponty

Huso huso, viza

Hypophthalmichthys molitrix, fehér busa

Ictalurus punctatus, pettyes harcsa

Micropterus salmoides, pisztrángsügér

Oncorhynchus mykiss, szivárványos pisztráng

Ruditapes philippinarum, rövid Vénusz-kagyló

Salvelinus alpinus, sarkvidéki szajbling

Salvelinus fontinalis, pataki szajbling

Salvelinus namaycush, amerikai tavi pisztráng

Sander lucioperca, fogassüllő

Silurus glanis, harcsa

B. RÉSZ

Franciaország tengerentúli megyéi

Macrobrachium rosenbergii, óriás édesvízi garnélarák

Oreochromis mossambicus, mozambiki tilápia

O. niloticus, nílusi tilápia

Sciaenops ocellatus, vörös árnyékhal

Engedélyező hatóság: Az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 708/2007/EK rendelet) 5. cikke szerinti illetékes hatóság – Magyarország tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH).

A 708/2007/EK rendelet 5. cikke szerinti tanácsadó bizottságot a NÉBIH – az idegen vagy nem őshonos halfajok akvakultúrákban való alkalmazásának engedélyezése szerinti feladatának végrehajtása érdekében – hozza létre. A tanácsadó bizottság hat tagú, tagjai

a) a Halászati és Öntözési Kutatóintézet,

b) az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet,

c) a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszék,

d) a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége,

e) a Magyar Akvakultúra Szövetség, valamint

f) a NÉBIH

egy-egy képviselője. A bizottság elnöke a NÉBIH képviselője.

A 708/2007/EK rendelet IV. számú mellékletében fel nem sorolt idegen fajok nem rutin szállítása esetén a környezeti kockázatértékelést kérelemre – a 708/2007/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint – a NÉBIH rendeli el, és a kérelmező költségére a Halászati és Öntözési Kutatóintézet végzi el, majd ennek eredményéről tájékoztatja a tanácsadó bizottságot.

A szomszédos tagállamokat érintő szállítások esetén a tanácsadó bizottság véleménye alapján a NÉBIH a szállítás engedélyezésére vonatkozó határozat-tervezetet készít, melyet megküld a vidékfejlesztési miniszter által vezetett minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) külön indoklással és a környezeti kockázatértékelésnek a 708/2007/EK rendelet II. számú mellékletében meghatározott összefoglalójával együtt. Az engedély megadásának szándékáról az érintett tagállamok és az Európai Bizottság – a 708/2007/EK rendelet 11. cikke szerinti – értesítését, egyetértése esetén, a minisztérium végzi. Az Európai Bizottság határozata alapján a NÉBIH határozattal dönt a szállítás engedélyezéséről.

A szállításokra vonatkozó nemzeti nyilvántartás vezetéséről – az idegen és nem honos halfajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2008. június 13-i 535/2008/EK bizottsági rendelet 4. cikke szerint – a minisztérium a Halászati és Öntözési Kutatóintézet útján gondoskodik. A nyilvántartás a szállítási kérelmekből, engedélyekből és értékelésekből áll. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet internetes honlapján a nyilvántartást közzéteszi. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet ugyancsak közzéteszi a NÉBIH által megállapított listát a Magyarország területén található zárt akvakultúra létesítményekről. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet felelős a nyilvántartás üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért. A tárgyév után az Adattárat archiválni kell.

Engedélyt előíró jogforrás: A TANÁCS 2007. június 11-i 708/2007/EK RENDELETE

111/2009. (VIII. 19.) FVM rendelet

Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás: http://portal.nebih.gov.hu

Vissza a listához