Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a kereskedelemi célú vadgazdálkodás
– a vadállatok elejtése, vadbefogás, ezek célja: élelmiszer, prém, bőr nyerése; vadállat átadása kutatási célokra vagy átadás állatkertnek, állatkereskedésnek
– a vadászatból, vadfogásból származó irha, prém, hüllő- vagy madárbőr termelése
Ebbe a szakágazatba tartozik még:
– a tengeri emlősök (pl. rozmár, fóka) szárazföldi befogása
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az állattartásból származó irha, hüllő- vagy madárbőr termelése, lásd: 0149 teáor – Egyéb állat tenyésztése
– a vadtenyésztés üzemi körülmények között, lásd: 014
– a bálnavadászat, lásd: 0311 teáor – Tengeri halászat
– a vágóhídi állati termékek termelése pl bőr, lásd: 1011 teáor – Húsfeldolgozás, -tartósítás
– a sport- és szabadidős vadászat és kacsolódó szolgáltatás, lásd: 9319 teáor – Egyéb sporttevékenység
– a vadászat, vadbefogás népszerűsítését célzó szolgáltatás, lásd: 9499 teáor – M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek:
Vadaskert védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül.
A tevékenységhez külön engedély szükséges!
A tevékenységhez bejelentés NEM szükséges!
Engedélyező hatóság: A területileg illetékes – környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság engedélye. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel – e bekezdésben foglalt kivétellel – a megyei kormányhivatal jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal ár el. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi környezetvédelmi hatóság) és a természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság), (a továbbiakban együtt: a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 3. melléklet szerinti esetekben jár el.
Engedélyt előíró jogforrás: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás: https://www.kormanyhivatal.hu/hu
Bejelentéssel gyakorolható gazdasági tevékenység megnevezése: A vadászatra jogosult
a) a tulajdonába kerülő elejtett vad 43/2011. (V. 26.) VM rendelet 3. §-ban meghatározott mennyiségét átadja, valamint eladja a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek,
b) a tulajdonába kerülő elejtett vadat felvásárlással és továbbértékesítéssel foglalkozó élelmiszeripari vállalkozónak vagy vadfeldolgozó üzemnek értékesíti.
Bejelentést fogadó hatóság megnevezése: A vadászatra jogosultnak a tevékenységének megkezdését illetve megszüntetését, annak időpontjától számított nyolc napon belül nyilvántartásba vétel céljából a vadászterület helye szerinti megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalának írásban be kell jelentenie, az alábbi adatok feltüntetésével:
a) a vadászatra jogosult
aa) neve,
ab) lakóhelye vagy székhelye,
ac) levelezési címe,
ad) vadászati hatóság által adott kódszáma,
b) a vadászterület helye,
c) az elejtett vad húsvizsgálatának helye
Bejelentést előíró jogforrás:
d) a vadászatra jogosult tevékenységének pontos megjelölése (a tulajdonába kerülő elejtett vad meghatározott mennyiségét átadja, valamint eladja a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek)
e) vadbegyűjtő hely címe.
Amennyiben a vadászterület több megye területére terjed ki, úgy azon járási hivatalnak kell megtenni a bejelentést, amelynek illetékessége a vadászterület nagyobb hányadára terjed ki.
Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás: 2008. évi XLVI. törvény
1996. évi LV. törvény
43/2011. 26.) VM rendelet
Vadgazdálkodási szolgáltatások. Vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének – ideértve a biológiai életközösséget is – védelmével, a vadállomány hasznosításával és szabályozásával kapcsolatos tevékenység. A vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása, továbbá a vadászati jog szakszerű gyakorlása, hasznosítása érdekében tervszerű vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatni.
Engedélyező hatóság: A Kormány vadászati hatóságként
a) a minisztert,
b) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
c) a Pest Megyei Kormányhivatalt és
d) a megyei kormányhivataltt jelöli ki.
Vadászati hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a vadászterület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi vadászati hatóság) jár el – az alábbi bekezdésben foglalt kivétellel – a megyére kiterjedő illetékességi területen. A Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége vadászati hatóságként Budapestre és Pest megye területére terjed ki.
A területi vadászati hatóság felügyeleti szerveként a miniszter jár el.
Ha a vadászterület két vagy több területi vadászati hatóság illetékességi területén található, az a területi vadászati hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a vadászterület nagyobbik hányada található.
Két vagy több területi vadászati hatóság illetékességi területét érintő vadászterületre vonatkozó ajánlást az a területi vadászati hatóság készíti el, amelynek illetékességi területén az ajánlással érintett vadászterület nagyobb hányada található.
Országos illetékességű vadászati hatóságként – kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyben – a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
A Pest Megyei Kormányhivatal a kijelölt vadászati hatóság a következő ügyekben:
– vadaskertre, valamint a vadasparkra vonatkozó nyilvántartás
– Zárttéri vadtartás a vadászati hatóság engedélyével folytatható,
– Nagyvad zárt térből zárt térbe történő szállítását – a külföldre történő szállítás kivételével – a vadászati hatóság engedélyezi,
– Ha a nagyvadtartó a vadászati hatóság felszólítását követően sem biztosítja a nagyvadtartás jogszabályban vagy az engedélyező határozatban előírt feltételeit, illetve ha a zárttéren tartott vad a vadgazdálkodás vagy a természetvédelem érdekeit a hatóság felszólítását követően is veszélyezteti, a vadászati hatóság a létesítési engedély visszavonása mellett a nagyvadtartó költségére a zárttéren tartott nagyvadállomány felszámolását rendeli el,
– A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság határozatban engedélyezi. A vadászati hatóságnak az engedélyt a Vtv. 27/D. § (2) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni. A vadaskert létesítési engedélyének módosítását a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság a Vtv. 27/C. § (3) bekezdésben foglaltak szerint engedélyezi. A Vtv. 27/C. § (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és ha a Vtv. 27/D. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti feltételeknek a hatóság felszólítására a kötelezett a megadott határidőn belül nem tesz eleget, dönt az engedély visszavonásáról.
– A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. A határozatban meg kell határozni:
a) a telepíthető vadfajokat, illetve a vadfajonként maximálisan fenntartható vadlétszámot és ivararányt
Engedélyt előíró jogforrás:
b) a vad tartásával kapcsolatos szakmai és állat-egészségügyi feltételeket
Bejelentéssel gyakorolható gazdasági tevékenység megnevezése:
c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket
Bejelentést fogadó hatóság megnevezése:
d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket.
– A Vtv. 27/D. § (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és ha a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti feltételeknek a hatóság felszólítására a kötelezett a megadott határidőn belül nem tesz eleget, dönt az engedély visszavonásáról.
– Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével lehet. A vadászati hatóság – ha az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp nem állítható helyre – kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó vadászatot rendelhet el. A vadászati hatóság a vadaspark létesítésére kiadott engedélyt hivatalból is visszavonhatja. A hivatalból történő visszavonás során a 27/F. § (4) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
– Vadfarm létesítését az érintett földterület használójának kérelmére, a földterület tulajdonosának előzetes hozzájárulásával, a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett természeti területen. Vadfarm létesítése és működtetése során a Vtv. 27/D. § (2) bekezdés a)-c) pontját és a Vtv. 27/D. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
– A vadászati hatóság a vadfarm létesítésére kiadott engedélyét, ha
a) az engedélyes a vadászati hatóság felszólítását követően sem teljesíti a jogszabályban vagy a létesítési engedélyben előírt feltételeket,
b) az engedélyessel szemben a vadászati hatóság 5 éven belül jogerősen 3 alkalommal szab ki bírságot a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatt,
hivatalból visszavonja.
– Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos vadfaj vadászati célú telepítését a vadászati hatóság csak vadaskertbe engedélyezheti. A vadászati hatóság idegenhonos inváziós faj telepítését nem engedélyezi.
– A vadászati hatóság a Vtv. 38/A. (1) bekezdés alapján végzett tevékenység lefolyásáról és eredményéről
Vissza a listához