Ez az eset azért fontos, mert sok vállalkozás még mindig úgy gondol a vendéglátóhelyi tűzkockázatra, mint valami ritka, rendkívüli problémára. Pedig egy melegkonyhás egységben a hő, a zsír, az elektromos berendezések, a folyamatos terhelés és a gyors munkatempó együtt nagyon is valós veszélyforrást jelenthet. Ilyenkor nem elég az, hogy „van valamilyen dokumentáció” a polcon. A kérdés az, hogy a munkavédelem valóban működik-e a mindennapokban. A munkavédelmi törvény szerint a munkáltató köteles a veszélyeket értékelni, és a megelőzést a gyakorlatban is megszervezni.
A legtöbb ilyen esetnél nem egyetlen „nagy hiba” a probléma, hanem több kisebb hiányosság rakódik egymásra. Egy elszívórendszernél ilyen lehet a felhalmozódó lerakódás, az elmaradó tisztítás, a hiányos karbantartás, az elektromos meghibásodás, vagy egyszerűen az, hogy senki nem figyeli rendszeresen, milyen állapotban van a rendszer. A veszély ettől még akkor is valós, ha kívülről minden rendben lévőnek tűnik.
Egy vendéglátóhelyen ráadásul a baj ritkán marad meg egyetlen helyiségben. Elég egy kisebb tűz vagy erős füstképződés, és máris vendégeket kell kimenekíteni, leáll a működés, megjelenik a hatóság, kiesik a bevétel, és az egész bosszúsággá válik. A Károly körúti esetben is több mint száz embert érintett a helyzet, ami jól mutatja, hogy egy ilyen esemény messze nem csak „háttérüzemeltetési” probléma.
Az ilyen helyzeteknél szinte soha nem egyetlen embert kell keresni, hanem a rendszer hibáit.
Munkáltatói oldalról tipikus gond lehet, ha:
Munkavállalói oldalról pedig gond lehet, ha:
A munkavédelmi törvény szerint a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, (ha van legalább egy alkalmazottja) amelyben értékelnie kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, többek között a munkaeszközök, a veszélyes anyagok, a terhelések és a munkahely kialakítása szempontjából. Ez vendéglátóhelyen nem lehet általános sablon. Egy jó kockázatértékelésnek külön ki kell térnie a konyhai technológiára, az elszívórendszerre, a hőterhelésre, az elektromos berendezésekre, a takarítási rendre, a menekülési útvonalakra és a vészhelyzeti feladatokra is.
Ugyanilyen fontos, hogy a kockázatértékelés ne csak egyszer készüljön el, majd évekig senki ne nézzen rá. A szabályozás alapján a kockázatértékelést felül kell vizsgálni, és bizonyos helyzetekben a kockázatértékelést azonnal újra kell gondolni, ha a kockázatok lényegesen megváltoznak, vagy egy esemény azt mutatja, hogy a korábbi gyakorlat nem volt elégséges. Egy ilyen tűzeset után legalábbis szakmailag nagyon nehéz lenne azt állítani, hogy nincs mit újragondolni.
Az OTSZ alapján a melegkonyhás vendéglátóhelyek és melegkonyhás vendéglátó üzletek szellőző, szagelszívó rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel kell tisztítani, ennek hiányában évente, és az elvégzett tisztítást írásban igazolni kell. Ez fontos pontosítás, mert a gyakorlatban sok helyen még mindig félreértések vannak arról, pontosan milyen gyakoriság az elvárt minimum. A lényeg azonban változatlan: az elszívó tisztítása és dokumentálása nem opcionális, hanem kötelező.
Ha pedig egy tűzvédelmi szabály megszegése miatt tűz keletkezik, és az oltáshoz a tűzoltóság beavatkozása is szükséges, a bírság 20 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedhet. Vagyis itt nemcsak biztonsági, hanem komoly anyagi kockázatról is szó van.
A Károly körúti tűz nemcsak egy helyi hír. Inkább emlékeztető arra, hogy egy vendéglátóhelyen a veszélyek jelentős része nem látványos formában jelenik meg. Nem mindig a nagy baj érkezik először, hanem a kisebb figyelmeztető jelek: gyengébb elszívás, lerakódás, szokatlan melegedés, elmaradó tisztítás, halogatott karbantartás, hiányos oktatás.
És pontosan itt dől el, hogy a munkavédelem valóban működik-e.
Mert a jó munkavédelem nem ott kezdődik, amikor már kinn vannak a tűzoltók. Hanem ott, hogy a munkáltató előre felismeri a kockázatot, elkészítteti a valós működésre szabott kockázatértékelést, megszervezi az ellenőrzéseket, rendben tartja a dokumentációt, és nem hagyja, hogy a rutin felülírja a biztonságot.
A munkavédelem akkor ér valamit, ha a gyakorlatban is működik. Ebben segítünk mi: nemcsak dokumentációt készítünk, hanem abban is támogatjuk a vállalkozásokat, hogy valóban biztonságosabban működjenek.
Segítünk például ezekben:
A legtöbb munkahelyi veszélyhelyzet nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Általában előtte már megjelennek az intő jelek: gyengébb elszívás, lerakódás, szokatlan melegedés, elmaradó tisztítás, halogatott karbantartás vagy hiányos oktatás. A Károly körúti tűz is azt mutatja, hogy egy elszívó meghibásodása vagy elhanyagolt állapota nem apróság, hanem komoly kockázat.
A témához kapcsolódóan érdemes elolvasni a zsírelszívó légtechnikai rendszerek tisztításáról szóló korábbi cikkünket is, ahol részletesebben bemutatjuk a megelőzés gyakorlati oldalát.
Jelentkezz online tanácsadásra!
