
Az utóbbi időszak szakmai hírei is azt mutatják, hogy az adatvezérelt élelmiszerbiztonság és a digitális termékútlevél hamarosan egyre fontosabb szerepet kaphat az élelmiszeriparban. Ez elsőre távoli, nagy rendszerszintű fejlesztésnek tűnhet, de a hatása a kisebb élelmiszer-előállítók, vendéglátóhelyek, csomagolók és forgalmazók mindennapjaiban is megjelenhet.
Egyszerűen fogalmazva azt, hogy az élelmiszerbiztonsági döntések mögött egyre több, pontosan gyűjtött, rendszerezett és elemezhető adat áll. Nemcsak azt kell tudni, hogy egy termék megfelel-e az előírásoknak, hanem azt is, hogy honnan jött az alapanyag, mikor érkezett be, melyik tételbe került, milyen feldolgozási lépéseken ment keresztül, milyen allergéneket tartalmazhat, és szükség esetén milyen gyorsan lehet visszahívni.
Ez a szemlélet a gyakorlatban azért fontos, mert hiba, panasz vagy hatósági ellenőrzés esetén sokkal gyorsabban és pontosabban lehet reagálni. Ha egy vállalkozásnál rendezetten, naprakészen és visszakereshetően állnak rendelkezésre az adatok, az nemcsak a megfelelőséget segíti, hanem a kockázatokat is csökkenti.
A digitális termékútlevél lényege, hogy egy termékhez jóval több, strukturált információ kapcsolódik, mint amit ma általában a címkén látunk. A cél az, hogy a termék útja átláthatóbb legyen a termeléstől vagy feldolgozástól egészen a vásárlásig. Sőt, akár a fogyasztó számára is könnyen elérhető legyen.
Ez a gyakorlatban jelentheti például azt, hogy egy termékhez kapcsolódóan digitálisan lekövethető a származás, az összetevők köre, egyes minőségbiztosítási adatok, az allergénekkel kapcsolatos információk, vagy akár az is, hogy érintett-e valamilyen visszahívásban. Vagyis nem egyszerűen több adminisztrációról van szó, hanem egy olyan rendszerről, amely támogatja a nyomonkövethetőséget, az átláthatóságot és a fogyasztói bizalmat.
A HACCP alapja továbbra is ugyanaz: a veszélyek azonosítása, a kritikus pontok meghatározása, a megelőzés és az ellenőrzés. Ami változik, az inkább a működés környezete. Egyre inkább az lesz az elvárás, hogy a vállalkozások ne csak vezessék a szükséges dokumentumokat, hanem az információikat gyorsan elő is tudják venni, össze tudják kapcsolni, és szükség esetén azonnal tudjanak rájuk támaszkodni.
Ez különösen fontos az alábbi területeken:
Nyomonkövethetőség
Ha probléma merül fel egy alapanyaggal vagy késztermékkel, kulcskérdés, hogy a vállalkozás milyen gyorsan tudja azonosítani az érintett tételt. Minél pontosabb a belső nyilvántartás, annál kisebb lehet a kár, és annál gyorsabb lehet a szükséges intézkedés.
Allergénkezelés
Az allergének kezelése ma is az egyik legérzékenyebb pont az élelmiszerbiztonságban. Ha az adatok pontosan és naprakészen vannak kezelve, kisebb az esélye annak, hogy hibás információ jusson el a fogyasztóhoz. Ez nemcsak szakmai, hanem komoly felelősségi kérdés is.
Visszahívások kezelése
Egy jól működő, adatközpontú rendszer segíthet abban, hogy egy esetleges visszahívás gyorsabb, pontosabb és célzottabb legyen. Ez hatósági és üzleti szempontból is előny.
Ellenőrizhetőség
A hatósági ellenőrzések során mindig előnyt jelent, ha a szükséges adatok nem szétszórva, hiányosan vagy utólag összerakva állnak rendelkezésre, hanem követhetően és logikusan.
Sokan ilyenkor arra gondolnak, hogy ezek a fejlesztések csak a nagy gyártók ügyei. Pedig a változás hosszabb távon a kisebb szereplőket is érintheti. Egy kézműves élelmiszer-előállító, pékség, cukrászat, vendéglátóhely vagy csomagolóüzem számára is fontos lesz, hogy mennyire rendezett a dokumentációja, hogyan kezeli a beszállítói adatokat, mennyire egyértelmű az allergénnyilvántartása, és milyen gyorsan tud reagálni probléma esetén.
Nem feltétlenül az a kérdés, hogy egy vállalkozás rövid időn belül bevezet-e valamilyen komplex digitális rendszert. Sokkal inkább az, hogy a jelenlegi működése mennyire alkalmas arra, hogy a későbbi szigorúbb vagy modernebb elvárásokhoz alkalmazkodni tudjon.
A legfontosabb, hogy a vállalkozások ne csak kötelező adminisztrációként tekintsenek az élelmiszerbiztonsági dokumentációra. A jól felépített rendszer a saját működésüket is védi.
Érdemes átnézni:
• mennyire egyértelmű a beszállítói és alapanyag-nyilvántartás,
• visszakereshetőek-e a tételek,
• naprakész-e az allergénkezelés,
• logikus és követhető-e a HACCP dokumentáció,
• van-e olyan belső rend, amely probléma esetén valóban segíti a gyors reagálást.
Sok vállalkozásnál nem az a legnagyobb gond, hogy nincs semmilyen dokumentáció, hanem az, hogy az adatok több helyen, eltérő formában, hiányosan vagy nehezen visszakereshető módon vannak meg. Ez a jövőben egyre nagyobb kockázatot jelenthet.
A higiénia, a megfelelő technológia, a személyi feltételek és a jól működő HACCP továbbra is alapkövetelmény. Emellett viszont egyre nagyobb szerepet kap az is, hogy egy vállalkozás mennyire tudatosan kezeli az információit. Az adatvezérelt élelmiszerbiztonság és a digitális termékútlevél abba az irányba mutat, hogy a jövőben az átláthatóság, a gyors reagálás és a pontos nyomonkövethetőség még fontosabb lesz, mint eddig.
Aki időben rendezi a folyamatait, átnézi a HACCP rendszerét, pontosítja a nyomonkövethetőségi és allergénkezelési gyakorlatát, az nemcsak a megfelelésben lehet előrébb, hanem a saját vállalkozását is biztonságosabban működtetheti.
A kérdés tehát már nem az, hogy változik-e az élelmiszerbiztonság szemlélete, hanem az, hogy a vállalkozások mennyire készülnek fel rá időben.
A cikk elkészítéséhez felhasználtunk iparági szakmai anyagokat és híreket, többek között az Agrárszektor és a NAK kapcsolódó publikációit.
Jelentkezz online tanácsadásra!