Ebbe az ágazatba tartozik a napilap, a könyv, a folyóirat, az üzleti formanyomtatvány és az üdvözlőlap nyomtatása; a pólóra és más típusú anyagra történő nyomás; továbbá a kapcsolódó kisegítő tevékenységek, pl. könyvkötés, nyomólemez-készítés és adatokból történő képalkotás. Az idetartozó kisegítő tevékenységek a nyomdaipar szerves részét képezik, és ezek a műveletek is hozzájárulnak nyomdaipar termékeinek (nyomólemez, bekötött könyv, számítógépes CD vagy fájl stb.) előállításához.
A felhasznált anyagok tulajdonjoga lényegtelen a nyomdai és az egyéb sokszorosítási tevékenység osztályozása szempontjából. A 18-as ágazat kifejezetten feldolgozótevékenységet takar.
Többféle nyomási eljárás létezik képeknek lemezről, szitáról vagy adatállományból valamilyen nyomathordozóra, pl. papírra, műanyagra, fémre, textiltermékre, faanyagra történő átvitelére. A legelterjedtebb módszer a képek nyomathordozóra vitelére a nyomólemez vagy -szita alkalmazása. Ez történhet síknyomtatással, mélynyomtatással, szita- és flexonyomással. Általános eljárás, hogy a számítógépes adatállomány közvetlenül vezérli a képet létrehozó nyomtató szerkezetet, vagy az elektrosztatikus és egyéb eljárással működő berendezést (ez a digitális vagy nem érintéses nyomtatás).
Bár kiadói és nyomdai tevékenységet végezheti ugyanaz a gazdasági egység (pl. napilapoknál), azonban egyre kevésbé jellemző, hogy ezeket az elkülönült tevékenységeket ugyanazon a telephelyen végezzék.

Ebbe az ágazatba tartozik még:

• felvételes információhordozó, pl. kompaktlemez (CD), videófelvétel, szoftvert tartalmazó lemez vagy szalag, hanglemez

Nem ebbe az ágazatba tartozik:

• kiadói tevékenység, lásd: J nemzetgazdasági ág
• azoknak a termékeknek nyomtatása 3D-s nyomtatóval, amelyeket termék és alapanyag szerint kell besorolni