Jelentkezz
konzultációra
Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik az alapanyagok, alkatrészek fizikai, mechanikai, kémiai vagy biológiai átalakítását új termékké, azonban nem ez az egyetlen, általános ismérv a feldolgozóipar meghatározására (lásd a hulladékfeldolgozásra vonatkozó lenti megjegyzést). Az átalakítandó alapanyagok, alkatrészek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a bányászat és a kőfejtés nyersanyagai vagy termékei, továbbá más feldolgozóipari tevékenységek termékei. A termékek lényeges átalakítása, felújítása és helyreállítása általában feldolgozóipari tevékenységnek minősül.
A feldolgozóipar kibocsátása lehet felhasználásra, fogyasztásra alkalmas késztermék, és lehet további feldolgozásra előállított félkész termék. Pl. a timföldfinomító terméke az alumíniumgyártás alapanyaga, az alumínium alapanyag, nyersanyag az alumíniumhuzal gyártásában, az alumíniumhuzal a feldolgozott huzaltermékek gyártásának alapanyaga.
Általános szabály, hogy ugyanabba a szakágazatba tartozik a gépek és berendezések speciális alkatrészeinek, részegységeinek és tartozékainak gyártása, mint azé a gépé, berendezésé, amelyhez azokat gyártották. A gép és berendezés nem speciális alkatrészeinek és részegységeinek (pl. motor, dugattyú, villamos motor, villamos tartozék, szelep, fogaskerék, csapágy) gyártása a megfelelő feldolgozóipari szakágazatba tartozik, függetlenül attól, hogy milyen gép, berendezés gyártásához használják fel azokat.
A speciális öntött, sajtolt műanyag alkatrészek és tartozékok gyártása általában a 22.2 alágazatba tartozik.
A feldolgozóiparba tartozik a feldolgozott termék alkatrészeinek, részegységeinek összeszerelése. Ez a nemzetgazdasági ág tartalmazza mind a saját előállítású, mind a vásárolt alkatrészek összeszerelését.
A hulladék hasznosítása, azaz a hulladék feldolgozása másodlagos nyersanyaggá* a 38.2 alágazatba tartozik. Bár ez magában foglalhat fizikai, mechanikai, biológiai vagy kémiai átalakításokat, nem tekinthető a feldolgozóipari tevékenység részének. E tevékenységek elsődleges célja a hulladék kezelése vagy feldolgozása, ezért az E nemzetgazdasági ágba tartoznak. A feldolgozóiparba tartozik azonban az új termék másodnyersanyagból történő előállítása, abban az esetben is, ha az eljárás alapanyaga hulladék. Pl. az ezüst előállítása filmhulladékból; valamint az építési, bontási és egyéb hulladék hasznosításából származó másodlagos nyersanyag felhasználása építőanyag előállítására.
Az ipari, a kereskedelmi és a hasonló rendeltetésű termelő gépek és berendezések szakosodott karbantartása és javítása általános szabályként a 33-as ágazatba tartozik. A számítógépek, személyi és háztartási cikkek, valamint a gépjárművek, motorkerékpárok javítását és karbantartását azonban a 95-ös ágazat tartalmazza.
A gépek és berendezések üzembe helyezése, szakosodott tevékenységként, a 33.20 szakágazatba tartozik.
Az épületek vagy hasonló építmények szerves részét képező berendezések karbantartását, javítását és üzembe helyezését, pl. mozgólépcső vagy légkondicionáló berendezés karbantartását, javítását és üzembe helyezését, mint építési tevékenységet az F nemzetgazdasági ágba kell besorolni, ha az építés helyén végzik.
Ez a nemzetgazdasági ág a gyártóüzem nélküli termékelőállítók feldolgozóipari tevékenységét is tartalmazza (lásd: Bevezető irányelvek, xx. bekezdés).
A feldolgozóiparhoz tartozó gazdasági egységek általában üzemek, gyárak, amelyek jellemzően erőgépeket és anyagmozgató berendezéseket használnak. Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartoznak azonban az olyan gazdasági egységek is, amelyek kézi erővel (kézműipari módszerekkel) vagy bedolgozás keretében alakítják át az alapanyagokat új termékké, továbbá azok is, amelyek olyan termékeket adnak el a fogyasztóknak, amelyek gyártási és értékesítési helye azonos pl. pék, mérték utáni szabó. A feldolgozóipari egységek foglalkozhatnak: