C=== – FELDOLGOZÓIPAR

Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik az alapanyagok, alkatrészek fizikai, mechanikai, kémiai vagy biológiai átalakítását új termékké, azonban nem ez az egyetlen, általános ismérv a feldolgozóipar meghatározására (lásd a hulladékfeldolgozásra vonatkozó lenti megjegyzést). Az átalakítandó alapanyagok, alkatrészek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a bányászat és a kőfejtés nyersanyagai vagy termékei, továbbá más feldolgozóipari tevékenységek termékei. A termékek lényeges átalakítása, felújítása és helyreállítása általában feldolgozóipari tevékenységnek minősül.
A feldolgozóipar kibocsátása lehet felhasználásra, fogyasztásra alkalmas késztermék, és lehet további feldolgozásra előállított félkész termék. Pl. a timföldfinomító terméke az alumíniumgyártás alapanyaga, az alumínium alapanyag, nyersanyag az alumíniumhuzal gyártásában, az alumíniumhuzal a feldolgozott huzaltermékek gyártásának alapanyaga.
Általános szabály, hogy ugyanabba a szakágazatba tartozik a gépek és berendezések speciális alkatrészeinek, részegységeinek és tartozékainak gyártása, mint azé a gépé, berendezésé, amelyhez azokat gyártották. A gép és berendezés nem speciális alkatrészeinek és részegységeinek (pl. motor, dugattyú, villamos motor, villamos tartozék, szelep, fogaskerék, csapágy) gyártása a megfelelő feldolgozóipari szakágazatba tartozik, függetlenül attól, hogy milyen gép, berendezés gyártásához használják fel azokat.
A speciális öntött, sajtolt műanyag alkatrészek és tartozékok gyártása általában a 22.2 alágazatba tartozik.
A feldolgozóiparba tartozik a feldolgozott termék alkatrészeinek, részegységeinek összeszerelése. Ez a nemzetgazdasági ág tartalmazza mind a saját előállítású, mind a vásárolt alkatrészek összeszerelését.
A hulladék hasznosítása, azaz a hulladék feldolgozása másodlagos nyersanyaggá* a 38.2 alágazatba tartozik. Bár ez magában foglalhat fizikai, mechanikai, biológiai vagy kémiai átalakításokat, nem tekinthető a feldolgozóipari tevékenység részének. E tevékenységek elsődleges célja a hulladék kezelése vagy feldolgozása, ezért az E nemzetgazdasági ágba tartoznak. A feldolgozóiparba tartozik azonban az új termék másodnyersanyagból történő előállítása, abban az esetben is, ha az eljárás alapanyaga hulladék. Pl. az ezüst előállítása filmhulladékból; valamint az építési, bontási és egyéb hulladék hasznosításából származó másodlagos nyersanyag felhasználása építőanyag előállítására.
Az ipari, a kereskedelmi és a hasonló rendeltetésű termelő gépek és berendezések szakosodott karbantartása és javítása általános szabályként a 33-as ágazatba tartozik. A számítógépek, személyi és háztartási cikkek, valamint a gépjárművek, motorkerékpárok javítását és karbantartását azonban a 95-ös ágazat tartalmazza.
A gépek és berendezések üzembe helyezése, szakosodott tevékenységként, a 33.20 szakágazatba tartozik.
Az épületek vagy hasonló építmények szerves részét képező berendezések karbantartását, javítását és üzembe helyezését, pl. mozgólépcső vagy légkondicionáló berendezés karbantartását, javítását és üzembe helyezését, mint építési tevékenységet az F nemzetgazdasági ágba kell besorolni, ha az építés helyén végzik.
Ez a nemzetgazdasági ág a gyártóüzem nélküli termékelőállítók feldolgozóipari tevékenységét is tartalmazza (lásd: Bevezető irányelvek, xx. bekezdés).
A feldolgozóiparhoz tartozó gazdasági egységek általában üzemek, gyárak, amelyek jellemzően erőgépeket és anyagmozgató berendezéseket használnak. Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartoznak azonban az olyan gazdasági egységek is, amelyek kézi erővel (kézműipari módszerekkel) vagy bedolgozás keretében alakítják át az alapanyagokat új termékké, továbbá azok is, amelyek olyan termékeket adnak el a fogyasztóknak, amelyek gyártási és értékesítési helye azonos pl. pék, mérték utáni szabó. A feldolgozóipari egységek foglalkozhatnak:

  • saját alapanyaguk feldolgozásával,
  • saját alapanyaguk egy részének feldolgoztatásával alvállalkozásban,
  • a (saját vagy nem saját) alapanyagok feldolgozása a teljes folyamatának alvállalkozásba adásával a termék feletti rendelkezési jog birtoklása mellett,
  • a fent említett alvállalkozói folyamatok végrehajtásával.
    Általános szabály, hogy a feldolgozóipar nemzetgazdasági ág tevékenységei az anyagokat új, átalakított vagy újrafeldolgozott termékekké alakítják át, tehát új terméket bocsátanak ki. A határok tisztázása érdekében a következő tevékenységek a feldolgozóipar részének minősülnek a TEÁOR-ban:
  • friss hal feldolgozása (osztriga tisztítása, hal filézése), ha az nem a halászhajón végzett halászati tevékenységgel együtt történik, lásd: 10.20
  • tej pasztőrözése és csomagolása, lásd: 10.51
  • bőr feldolgozása, lásd: 15.11
  • fa tartósítása, lásd: 16.12
  • nyomdai műveletek és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, kivéve kiadványkészítés, lásd: 18.1
  • gumiabroncs újrafutózása, lásd: 22.11
  • előre kevert betontermék gyártása, lásd: 23.63
  • galvanizálás, elektromos és egyéb felületbevonás stb., fémek egyéb fémes és nem-fémes bevonása, lásd: 25.51
  • fémek hőkezelése, lásd: 25.52
  • tintapatronok újratöltése, lásd: 26.20
  • tűzoltó készülékek újratöltése, lásd: 28.29
  • gépek, pl. autómotor gyári átalakítása, felújítása, lásd: 29.10
  • eladó által biztosított összeszerelés, vagy több eladandó termék elegyítése; ha az összeszerelést a szerződő fél biztosítja, ezt a tevékenységet a feldolgozóiparba kell sorolni
    Olyan tevékenységek is vannak viszont, amelyek bizonyos esetekben feldolgozóipari tevékenységnek minősülnek, de a TEÁOR más nemzetgazdasági ágába tartoznak. Ezek a követezők:
  • fakitermelés, amely az A nemzetgazdasági ágba tartozik,
  • mezőgazdasági termékek hasznosítása, amely az A nemzetgazdasági ágba tartozik,
  • ételek elkészítése közvetlen helyszíni fogyasztásra, amely az 56 ágazatba tartozik
  • ércek és más ásványok dúsítása, amely a B nemzetgazdasági ágba tartozik,
  • gáznemű tüzelőanyag gyártása állandó hálózaton keresztül történő energiaellátáshoz, amely a D nemzetgazdasági ágba tartozik
  • komposzt előállítása szerveshulladékból, amely az E nemzetgazdasági ágba tartozik
  • kiszállítás részét képező vagy eladó által biztosított összeszerelés; ha azonban az összeszerelés a szerződő fél által nyújtott fő tevékenység, a feldolgozóiparba tartozik
  • ömlesztett áru kiszerelése kisebb tételszámú egységcsomagokba, beleértve a csomagolást, az újracsomagolást és a termék (pl. likőr, vegyi áru) palackozását is; hulladék szétválogatását és továbbértékesítését; festék kikeverését a vevő igényeinek megfelelően; fém feldarabolását a vevő igényeinek megfelelően; olyan műveleteket, kezeléseket, amelyek nem változtatják meg az eredeti terméket, a G nemzetgazdasági ágba tartoznak
  • a kiadói tevékenység és az együttes kiadói és nyomdai tevékenység a J nemzetgazdasági ágba tartozik
    Megjegyzés: * A másodlagos nyersanyagok olyan anyagok és termékek, amelyek egyszerű újrafelhasználással, valamint újrahasznosítás vagy visszanyerés révén használhatók nyersanyagként.