Az irodai munkavégzés első ránézésre veszélytelennek tűnik: nincs zaj, nincs por, nincs nehéz fizikai munka. Kevesen gondolnák, de a valóság az, hogy a rosszul beállított irodai szék és a nem megfelelő testtartás hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek.
Továbbá ez nem csupán kényelmi kérdés: jogszabályi szinten is meghatározott követelmények vonatkoznak az irodai munkavégzésre is.

Miért fontos a helyes beállítás és ergonomikus munkakörnyezet?

A képernyős munka okozta fizikai terhelés nem mindig észrevehető azonnal — mégis többek között fáradtsághoz, szemfeszüléshez, fej- és hátfájáshoz, valamint mozgásszervi problémákhoz vezethet hosszabb távon. Ehhez társul a kockázat, hogy a munkavállalók nincsenek tisztában a rájuk vonatkozó szabályokkal és minimális követelményekkel.

Mivel a munkavégzés során a képernyő előtt töltött idő gyakran több órára rúg – és már napi 4 óra felett képernyős munkának minősül – lényeges, hogy a munkáltató biztosítsa a megfelelő munkakörnyezeti feltételeket és pihenőidőket.

A képernyős munkavégzés egészségügyi és munkavédelmi követelményei

Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet határozza meg a képernyő előtt végzett munkához kapcsolódó minimális egészségügyi és biztonsági követelményeket. Ebben szerepelnek olyan elvek, amelyek segítik a munkavállaló hosszú távú egészségének megőrzését és a munkahely biztonságos kialakítását.

Munkaszervezési alapelvek

• A képernyős munka folyamatosan legfeljebb napi 6 óráig végezhető, és ha a konkrét munkatevékenység nem teszi lehetővé a megszakításokat, akkor a pihenőidőket vagy tevékenységváltást kell biztosítani.
• Fontos a szünetek beiktatása: rendszeresen – óránként legalább 10 percet – kötelező tartani, vagy másodlagos feladatokra váltani, ami nem képernyő előtt történik.

Ergonomiai alapelvek a munkakörnyezetben

A munkaállomással szembeni elvárások nem csupán esztétikaiak: megfelelő testtartást és munkafeltételeket kell biztosítani, hogy minimalizáljuk a megterhelést.

• A monitort úgy kell beállítani, hogy legalább 50 cm távolságra legyen előttünk, és 20-30 fokos szögben lefelé tekintve nézzünk rá.
• A billentyűzet és az egér kényelmes, természetes helyzetben legyenek használhatók, így elkerülhető a kéz-, csukló- és vállfeszülés.

Az ergonomikus szék és munkaállomás beállítása

Bár a jogszabály nem listáz minden konkrét bútorbeállítást, a munkavédelmi gyakorlatban nagyon fontos, hogy az ülés és a munkaasztal kompatibilis legyen egymással. Összefoglaltuk az irodai székek legfontosabb, általános beállításait:

1. Ülésmagasság

• A talpak teljes felülettel érjék a padlót
• A térd kb. 90–100 fokos szögben legyen
• A comb vízszintes vagy enyhén lejtős legyen

2. Ülésmélység

• A térdhajlat és az ülőlap széle között maradjon 2–3 ujjnyi távolság
• Ne nyomja el a vérkeringést

3. Háttámla és deréktámasz

• A deréktámasz a gerinc természetes ívét kövesse
• A háttámla enyhén döntött helyzetben a legideálisabb

4. Kartámaszok

• A váll ne emelkedjen fel
• A könyök kb. 90 fokban hajlított legyen
• A kar lazán feküdjön a kartámaszon

Egyéb:

• A szék stabil és állítható legyen (magasság, háttámla, kartámaszok), hogy a dolgozó kényelmes testtartást vehessen fel.
• A billentyűzet a könyöktől kb. 10-15 cm-re legyen. Az egér a billentyűzet mellett, azonos magasságban, de úgy, hogy a csukló maradjon egyenes.

Minden fenti állításra igaz, hogy a pontos beállítások egyénenként eltérhetnek, ezért minden esetben a testalkat és a munkavégzés jellege az irányadó!

További fontos szabályok és ajánlások

Látásvizsgálat

A jogszabály szerint a képernyős munkát végző dolgozóknak időszakos szem- és látásvizsgálaton kell részt venniük. Ezt általában kétévente kell elvégezni, de munkakörtől is függ. Ez azért fontos, mert a hosszabb képernyőhasználat befolyásolhatja a látást, és így speciális munkaszemüveg is szükségessé válhat.

Munkavédelmi kockázatértékelés

A munkáltató köteles kockázatértékelést végeztetni, amely feltérképezi a képernyős munkahelyek potenciális veszélyeit (például szemterhelés, fizikai megterhelés, mentális fáradtság) és meghatározza a szükséges intézkedéseket. Ezt a felmérést kifejezetten munkavédelmi szakember végezheti el. Ő az, aki minden kockázatot egyben felmér és értékel, valamint javaslatot ad arra, hogy mit hogy kell csinálni, hogy a legbiztonságosabb lehessen a munkavégzés, hosszú távon.

Csapatunk rendszeresen végez munkavédelmi kockázatelemzést, így ha szükséged van szakemberre, keress bennünket bátran!

Miért érdemes ezeket betartani?

A munkavédelem nem „bürokratikus kötelesség”: ha a képernyős munkavégzés minimális szabályai és az ergonomikus beállítások nincsenek rendben:

• nő a fizikai problémák kockázata, mint például hátfájás vagy szemfáradás
• csökken a hatékonyság és a koncentráció
• nő a hiányzások és egészségügyi panaszok száma

Ugyanakkor, ha a munkáltató megfelelően szervezi a munkát, biztosítja a pihenőidőket és ergonomikus berendezéseket, az nemcsak a dolgozó egészségét védi, hanem a munkahelyi produktivitást is növeli.

Reméljük hasznosnak találtad az „Irodai szék és munkavédelem: a helyes beállítások szerepe” című cikkünket. Tapasztalatunk szerint a legtöbb irodai probléma már egy jól elvégzett kockázatértékeléssel megelőzhető. Ha szakemberre van szükséged, vagy bármilyen munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!